A Chén stílusú Xīnyì Hùnyuán Tàijíquán (a továbbiakban Hùnyuán Tàijí), a harcművészetek, a küzdősportok egyik legkiemelkedőbb stílusának megalkotója Feng Zhiqiang, a Tàijí legendája, nagymestere. Feng nagymester, a legendás 17. generációs Chén család Tàijíquán nagymesterétől, Chén Fake-től vehette át, tanulhatta a Tàijíquán Chén stílusának igazi titkait.
Ő az egyetlen tanítvány, aki átvehette az egész tudásanyagot, Hu Yaozhen Nagymestertől, a modern Kínai Qìgōng atyjától.
A Hùnyuán Tàijí.
Ez, a Chén Fake Nagymestert által képviselt Chén család Tàijíquán módszerének, és a Hu Yaozhen Nagymester által képviselt Xīnyì Liùhéquán módszerének legjava, a módszer kiteljesedése, csúcspontja. Egyesíti, összekapcsolja a Nèigōng legjavát a Xīnyì Liùhéquán-ból. Közvetlenül és nyíltan fejezi ki a Tàijíquán igazi jelentését és lényegét. A tudati szándékkal, akarattal vezérelve, a Dāntián Hùnyuán Qìgōng-ra alapozva, a Yīn és Yáng elméletre felépítve, a Tàijí 13 mozgássorozat gyakorlásán és alkalmazásán keresztül eljutni egy magasabb jártassági szintjére a Hùnyuán Qì8-nek. A Hùnyuán Tàijí, a Hùnyuán Nèigōng-ot használja fel alapul, fegyverzetét, formagyakorlatait és egyéni gyakorlatait a legfontosabb módszerének és a „lökő-kezeket”, a szabad harcot, mint alkalmazási módszert használja.
A testen belül trenírozza a „Jīng”9-et, a „Qì”10-t és a „Shén”11-t, a „külsőben” a csontokat, az izmokat és az inakat. A tréningmódszerben a „Yì”12-nek kiemelt szerepe van a „Qì” felett és a „Qì”-nek a „Lì”13 felett. A „Lì” edzése sérülést okoz, a Qì edzése stagnálást, a tudati szándék, akarat (Yì) edzése a „szabad folyást” vezeti. A módszer értéke a „Yì”-ben van. Az iskola hangsúlyt helyez a Qì növelésére, összegyűjtésére, mozgatására és hasznosítására. A cél az, hogy létrehozzuk a „Hùnyuán Qì”-t, tápláljuk, erősítsük és elkeverjük. Az erős Qì létrehozására raktározzuk el, tartjuk fenn a „Lì”-t, a „Hùnyuán Qì”-ből.
Használjuk a tudatot, hogy irányítsa a Qì-t, vezesse a meridiánokhoz és alkalmazzuk a természetes légzést. A gyakorlati módszerben tilos ugrani, tilos a Fājìn14, nem szabad dobogni a lábakkal és céltalanul rázni a testet. Kerülni kell az ínhúzódást, a csontok és izmok károsodását a „külsőnél” és a „Jīng, a Qì és a Shén” károsodását a „belsőben”. A gyakorlatvégzőknek, gondtalannak, lazának kell lenniük, és a gyakorlatokra kell összpontosítaniuk.
A Hùnyuán Tàijí jellemzői, vezérelvei és gyakorlati tartalma.
Edzeni a külsőt és a belsőt /→ a fő hangsúly a belsőn van/, tartalmazza a cselekvést és a nyugalmat (belső csendet) /→ itt a hangsúly a nyugalmon van/, egyesítse az edzést és a nevelést /→ a nevelésen, van a fő hangsúly/.
A Hùnyuán Tàijíquán jellegzetessége még, hogy alkalmazza a „Gōng”15-ot és felhasználja a formagyakorlatok variációit.
Kulcselemek a tréningmódszerben:
Külső és belső eggyé válik, a felsőtest mozgatásait követi az alsótest mozgása, az egész test egyé válik és egy „Hùnyuán”-né.
A Hùnyuán Tàijí, 5 fő részből áll:
Gōng fǎ,
Quán fǎ,
Wǔqì,
Tuī shŏu,
Dǎ zhàng.
Az 5 alkotóelem összefüggése.
A Gōng fǎ az alap, a Quán fǎ16 az „oszlop”, a Wǔqì17 a kiegészítő, a Tuī shŏu18 a felfogás, szemléletmód, és a Dǎzhàng19 a cél. Feng Zhiqiang nagymester gyakran hangoztatja: „a Xīnyì Hùnyuán Tàijíquán nem a mesterek öröksége. A világ minden emberének gazdag öröksége ez. Én felelősséget és kötelességet érzek az iránt, hogy ezt átadjam a világnak, és hogy ebből az emberiségnek előnye legyen, hasznára váljon.”
Már sok éve híres a Chén stílusú Xīnyì Hùnyuán Tàijíquán módszer Kínában és külföldön. Ez egy tökéletes, befejezett módszer. Elmélete tudományosan hangzik, és gazdag háttérrel rendelkezik a taoizmusból. Ez a módszer egyedülálló és karakterében lenyűgöző. Stílusa gyönyörű, jó nézni. A gyakorlatok összessége hatásos, eredményes, mind az egészségre vonatkoztatva, mind az önvédelem szempontjából.
Sok városban és vidéken is alakítottak csoportokat, szervezeteket, rengeteg tanítvánnyal. Kínán kívül is sok csoportot, szervezetet hoztak létre Feng Nagymester tanítványai és követői. A kínai kultúrának, hagyományainak gazdag öröksége terjed az egész világon.
Gōng fǎ
A Gōng fǎ, a Hùnyuán Tàijíquán alapja. Gyakorlása növeli a „Qì”-t, magasabb szintre juttatja és elősegíti a mozgását. Növeli a belső erőt és az egészséget.
Az ősi mondás szerint: „Az, aki a Quán-t gyakorolja Gōng nélkül, halálra van ítélve, mert nélkülözi a lényeget, a belső tartalmat egészen az utolsó leheletéig.”
A Hùnyuán Tàijínak van egy nyugvó, statikus gōng-ja: Zuò gōng20, és a Zhàn gōng21.
Valamint egy mozgó, mobilis gōng-ja: az alapozó Nèigōng22, a Chánsī Nèigōng23, a Bǎojiàn gōng24, és a Tàijí Tiáo Nèigōng25.
Különösen fontos a Tàijí belső gōng, mivel ez magasabb egységekbe foglalása az alap Nèigōng-nak, a Chánsī Nèigōng-nak, a belső Bǎojiàn gōng-nak, a technikának, a módszernek, a mozgó-, körző-, csavaró-, rázó-, préselő-, és spirális mozdulatoknak. Ezek a technikák elősegítik, kiegészítik, a belső Qì mozgását. Ez a módszer a „Gōng” erejét fogja emelni egy szinttel magasabbra.
Quán fǎ
Hùnyuán Tàijíquán rendszernek az oszlopát képezi a Quán fǎ.
A Hùnyuán Tàijí, egy belső harcművészet, mely a küzdősport és a Taoista gōng kettős szerepét tölti be. Ez a harcművészet hangsúlyozza mind a külső, mind a belső gyakorlatok fontosságát, de kiemelten kezeli a „belsőt”. Belsőleg edzi a „3 kincset” (jīng, qì, shén,). Külsőleg edzi a 3 testrészt (felső, középső és alsó), a kezeket és a lábakat. Belsőleg edzi a Dāntián Hùnyuán Qì-t, külsőleg a végtagokat, testet, csontokat, izmokat és inakat. Rákényszeríti a tudati szándékot (Yì), a Qì-t és a szellemet (Shén), hogy több komponensből álló egységes valós elemmé álljon össze, egyesítve a Quán-t és a Gōng-okat.
A tanítványnak tiszteletbe kell tartania a gyakorlatok sorrendjét és folyamatát. A Qì irányítása a Yì (tudat) által vezérelt folyamat. Ha elérjük a tudati irányítást, elérjük a Qì-t. Ha a Qì mozog, áramlik, a test is mozog. A Yì, a Qì és a Shén, egyesül a Yīn és Yáng Tàijí körök rajzolásakor.
Kilenc formagyakorlata van a Hùnyuán Tàijíquán módszernek:
24 lépéses forma,
32 lépéses forma,
48 lépéses forma,
83 lépéses forma,
71 lépéses forma,
24 - Hunyuan szabad „ágyú” forma,
Hunyuan 24-es ágyúforma,
Hunyuan 24-es könyökforma,
36 lépéses Qínná forma.
A tanulóknak figyelembe kell venniük a gyakorlatok nehézségi szintjét és a könnyebbtől kell a nehezebb felé haladni a tanulás folyamatában. Idővel a képességek egyre jobban kifejlődnek és a belső lényeget is meg fogják érteni.
Tuī shŏu
A Tuī shŏu, az egyik legkedveltebb rutingyakorlata a Tàijíquán-t végzőknek.
Négy területen van fontos szerepe:
1. Edzi a Tīng jìn26-t, hogy megismerhesd önmagad, és ellenségeidet.
2. A Fājìn-t fejleszti, növeli a gyakorlatok pontosságát, és önvizsgálatra ösztönöz.
3. Növeli az érdeklődést a Tàijíquán iránt.
4. Tökéletesíti a Tàijíquán megértését.
A „lökő-kéz”-ben, a gyakorlónak el kell tudnia lazulni és meg kell találnia a belső csendet. Ha erre nem képes, akkor nem tud eljutni a Tàijíquán legmagasabb szintjére. Harcművészeti értelemben a „lökő-kéz”, egy szükséges módszer, hogy a gyakorlatvégző képességeit próbára tegyük, teszteljük a reflexeit. A „lökő-kéz”, a maga értelmében egy módszer és nem a cél. Mint módszer, gazdag tartalommal rendelkezik. Az tény, hogy a „lökő-kéz”-zel elkerülhetők a váratlan testi sérülések, amit az öklözés okozhat. Ez egy sportolási forma és edzés módszer is, a gyakorlatvégzőnek.
A Hùnyuán Tàijíquán-nak megvannak a maga szisztematikus, szigorú és hatásos tanítási módszerei. Feng Zhiqiang nagymester ennek a megalkotója, maga is jó hírű, elismert személyiség a „lökő-kéz” és az öklözés technikáiban. A Hùnyuán Tàijíquán művelőinek a „lökő-kéz” gyakorlatát akkor lehet elkezdeni, amikor már a megfelelő szintet elérték a „Gōng”-ban és a „Quán”-ban. Csak a „Gōng” és a „Quán” képességek tökéletesítésén keresztül tudják majd fejleszteni a „lökő-kezek” és az öklözés képességeit.
Először a kézérzékelés egykezes változatait tanítják (Dān tuīshǒu), melyekben vízszintes (píngquān) és függőleges (lìquān) körzéseket alkalmaznak.
Dān tuīshŏu
1. 单手平推 Dān shǒu píngtuī
2. 单手立推 Dān shŏu lìtuī
3. 螺选单推手 Lúoxuán dān tuīshŏu
4. 小臂立旋圈 Xiăo bì lì xuánquān
5. 大臂立旋圈 Dà bì lì xuánquān
6. 抓拿采履手 Zhuā ná căi lǚ shŏu
7. 外肘挤履手 Wài zhŏu jǐ lǚ shǒu
8. 内肘挤履手 Nèi zhŏu jǐ lǚ shŏu
9. 左右挤肩 Zuŏ yòu jǐ jiān
10. 胯靠 Kuà kào
11. 膝靠 Xī kào
12. 一百八十度靠 Yī băi bā shì dù kào
13. 转圈靠 Zhuăn quān kào
Ezek után, ha a tanulók az egykezes „lökő-kezek” gyakorlatában megfelelő szintű jártassággal rendelkeznek, hozzáláthatnak a kétkezes „lökő-kezek” elsajátításához, amely két módszert alkalmaz.
A stílus először a „négy fő irány” /Sì zhèng tuī shǒu/ módszerét tanítja. Ez a módszer megtanítja a „péng, lǚ, jǐ és az àn” erők gyakorlati alkalmazását. A négy fő erő megértése utat nyit a „négy mellék irány” /Sì yú tuī shǒu, vagy Da Lu/ módszerének elsajátításához. Ez a módszer, a „căi, liè, zuŏ és kào” értelmezését tanítja.
Shuāng tuī shŏu
四正推手 Sì zhèng tuī shǒu
1. 四正手棚劲 Sì zhèng shŏu péng jìn
2. 四正手履劲 Sì zhèng shŏu lǚ jìn
3. 四正手挤劲 Sì zhèng shǒu jǐ jìn
4. 四正手按劲 Sì zhèng shǒu àn jìn
5. 定步四正手 Dìng bù sì zhèng shǒu
6. 活步四正手 Huó bù sì zhèng shŏu
四隅推手 Sì yú tuī shǒu /Da Lu/ 4 „sarok” irányú lökő-kéz.
1. a) 顺步双推手
Shùn bù shuāng tuī shǒu/ Kétkezes lökő-kéz, ”folyásirányba” haladva.
b) 顺步双推手 Shùn bù shuāng tuī shǒu/ Kétkezes lökő-kéz, „folyásirányba” haladva.
2. 活步双推手 Huó bù shuāng tuī shǒu/ Kétkezes lökő-kéz, körlépéses és szabadlépéses formában.
A „lökő-kezek” módszerei segítenek megérteni a nyolc erő használatát és megtanítják a spirális mozgás gyakorlati alkalmazását. A spirális mozgásban keresni kell a „tapadás”, a „ragadás”, a „folyamatosság” és a „követés” módszerét. A kötött és kötetlen lépésekkel történő gyakorlás segít megérteni a középponti egyensúly fogalmát, amely az „öt lépés”-hez tartozik. A mozgás középponti egyensúlyának alapja, a változás képessége. Az egyensúly fenntartásában a kezek és a lábak mozgása is szerepet játszik.
A „lökő-kezek” helyes felfogásban történő gyakorlása, fejleszti a Xìng-et /alaptermészet, jellem,/, a Xìng fejlesztése pedig Jìng-et /béke, nyugalom/ teremt.
Wǔ qì
A fegyverek használata a Hùnyuán Tàijíquán kiegészítő gyakorlataként szolgál.
Bizonyos szempontból a fegyverek a kar meghosszabbítását jelentik. Ezért nagyon fontos az alapgyakorlatokban, a formagyakorlatokban és a „Gōng fǎ”-ban. A fegyverzet eredeti értelmezése megváltozott a hagyomány és kultúra értelmében, változásain keresztül. A Hùnyuán Tàijíquán nem vetette el teljesen az eredeti értelmezést. Számos harci technikát megőrzött. Főbb fegyverek, harci eszközök a Hùnyuán fegyverei között a szablya, kard és a rúd.
Hùnyuán Taiji Dāo
Ez különbözik a többi széles pengéjű kard gyakorlatoktól, formációktól, mégpedig ez a különbség a belső természetéből adódik a gyakorlatnak.
Jellemzői: könnyű és nehéz, kemény és puha, erős és éles, lassú és gyors, gyors és ragadós. Más néven „gyorsan pörgő”, motolla kardnak is nevezik.
A Hùnyuán Tàijí szablya gyakorlatai egyszerűek, gyorsak, agilisak és tele vannak változásokkal. A kard együtt mozog a testtel, és a test vezeti a kardot a forgatásoknál, pörgetéseknél. Ha a kardgyakorlatot úgy nevezzük, hogy „Tű a gyapotban”, akkor a szablya gyakorlata olyan, mint „A kohóból kihúzott forró vas”. Bár legtöbb esetben az emberek a karddal kezdenek, és fokozatosan áttérnek a szablyához. A szablyával kellene a tanulást kezdeni. Általában három év kemény munkával lehet jó „szablyaforgató”-vá válni.
Hùnyuán Taiji Jiàn
Főként 13 technika található a kardgyakorlatokban és így ezt a „13 kard”-nak is nevezik. A négy „Jū”-t (tapadás, kapcsolódás, erőátvitel, követés) és az öt lépő technikát, módszert foglalja magába a kard formáció. A kard nemcsak elegáns és méltóságteljes, hanem főleg a derék, csípő mozgásokat is edzi, trenírozza. Úgy is nevezték, mint „úriember fegyvere”, ahol a taktikák nagyobb hangsúlyt kapnak, mint az erő. A tradíció megköveteli, hogy legalább tíz év kemény munkával kell edzeni a karddal ahhoz, hogy valaki eljusson ahhoz a célhoz, hogy „kardforgató”-vá váljon, igazán jól bánjon vele.
Hùnyuán Taiji Gān
A rúdnál a legfontosabb, a legfőbb pont a körzés. A forma spirális és a természete a selyemcsévélés. A négy „jìn” és az öt lépés technika, a rúdforgatás gyakorlatainak is alapja. Egyébként a rúd gyakorlatoknál sok a változatosság. A gyakorlatban a „Dàng”27 fordul és az állás stabil. A derekat kell fordítani, és a karok pörgetnek, csavarnak, forgatnak. A test a rúddal fordul. Ezek a főbb jellemzői. A rúdnak a helytelen használata (a nem jól kivitelezett gyakorlatok), könnyen a Qì lerombolásához vezethet. Egyébként állíthatjuk, hogy a rúddal történő gyakorlatok, ha azokat helyes, megfelelő ellenőrzés alatt végezzük, meghozzák a kívánt eredményt. A rúddal később is, már egy magasabb szint elérése után is kellene edzeni. Ez alapvetően erősíti a harci képességeket, hogy igazi élethelyzetben harcolhassunk.
Ezek a gyakorlatok a rúddal, minden kívánt Tàijí képességet létrehoznak, beleértve azt a képességet is, hogy kiadjuk az erőt. /Fājìn/
8 Ez a Qì, egy misztikus, kicsi Qì labda, gömb, ami a testben cirkulál, körbejár tetszés szerint szabadon. Ezt a „labdát” nem lehet látni, sem érezni a testen kívül. Birtoklójának hatalmas energiát ad, minden erőfeszítés nélkül. Ez az, ami megkülönbözteti a harcművészet, illetve a küzdősportok iskoláit. Az egyik a „belsőt” (ami bennünk van), a másik a „külsőt” (külvilágot) használja tanítási módszereiben.
9 精 /finom, finomított;精良 a legjobb minőségű; lényeg, esszencia, kivonat; mag, sperma;/
10 气(氣) /levegő, lélegzet; életerő;/
11 神 /szellem, lélek;/
12 意 /gondolat; 注意 odafigyel, figyelem; szándék, vágy;/
13 力 /erő, képesség;体力 testi erő; 能力 képesség; erőfeszítés; erőlködik;/
14 发劲 /Az erő kieresztése.
15 Itt egészség megőrző gyakorlást, gyakorlatot kell érteni. / Qìgōng /
16 拳 /ököl; boksz, bokszol;/ 法 fǎ /törvény, szabály; mód, módszer;/ =>> formagyakorlatok.
17 武器 / fegyver, fegyverzet;/
18 推手 /lökő kéz;/
19 打仗 / csatát vív, háborúba megy;/
20 Ülő gōng-ok.
21 Álló gōng-ok.
22 Hùnyuán belső Qìgōng.
23 „Selyemtekercselő” belső Qìgōng.
24 Egészség megőrző Qìgōng.
25 Bot és pálca belső Qìgōng.
26 听劲 /az erő hallgatása;/ Vagyis megérezni, érzékelni az ellenfél szándékát, a testkontaktuson keresztül.
27 (az ember lábainak szétválási helye a törzs alján)